Az atlatszo.hu úgy döntött, hogy elindítja kis oligarchatározóját, amelyben rendszeres időközönként bemutatunk egy olyan magyar nagytőkést, akiről mi azt gondoljuk, belefér a minősítésbe. Tudjuk persze, hogy az oligarcha fogalma kicsit homályos, kultúránként, országonként és koronként mást és mást lehet rajta érteni. Alapesetben mi kicsit leegyszerűsítő módon olyan üzletembert értünk majd a fogalmon, akinek vagyona az állammal folytatott vitatott üzleteknek hála gyarapodott és/vagy a vagyonát politikai befolyás kiépítésére is felhasználja, akár a további meggazdagodás, akár a hatalom irányítása céljából. Emellett mindig szem előtt tartjuk majd Uj Cvikli Péter legendás meghatározását is, amely szerint az oligarchák azonosításának biztos három lépcsős módszere a következő:
A határozóról bővebben itt.
Az első bejegyzés Lesztinger Tamásról itt.
Az Országgyűlés tegnap elfogadta a “médiaalkotmány” módosítását, ami jelentősen kiterjeszti az újságírók forrásainak védelmét. Közel egy év eltelte után végre kimondhatjuk: győztünk.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere – tőle szokatlan módon – öt hónap elteltével sok helyen szó szerint a miénkkel azonos tartalommal készítette el a saját törvényjavaslatát, sőt, a parlamenti vitában még egy ellenzéki módosító javaslatot is befogadott.
Egyetlen bajunk van az új rendelkezésekkel: szinte minden bűncselekmény esetében kötelezheti a bíróság a forrás felfedésére az újságírót, holott erre csak súlyos bűncselekmény esetén ad lehetőséget az Európai Emberi Jogi Egyezmény. Ezt a problémát a gyakorlatban persze meg tudja oldani, ha az eljáró bírók tényleg minden egyes esetben megfelelően mérlegelni fogják, mihez fűződik nagyobb társadalmi érdek.
Az örömünkön az sem változtat, hogy a korábbi, rossz törvény előkészítői a rendőrségre akarják kenni lapunk főszerkesztőjének tavalyi zaklatását. A lényeg mégiscsak az, hogy a sajtószabadság ezúttal győzni tudott.
“
Információink szerint Lázár azt mondta, hogy a hatályos jogszabályoknak nem felel meg a Jobbik által kezdeményezett vizsgálóbizottság felállítása. Azzal indokolta a döntést, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálódhat az ügyben, és interpellációt is be lehet nyújtani. Ez utóbbi akkor történt meg, amikor Karácsony Gergely LMP-s képviselő két hete Orbán Viktor miniszterelnököt a Közgép állami megrendeléseiről kérdezte, ráadásul – tette hozzá forrásunk – a Németh Lászlóné vezette fejlesztési minisztérium egy ellenzéki képviselő kérdésére írásbeli válaszában részletesen írt a Közgép állami megrendeléseiről.
A Jobbik kedden nyújtotta be a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló javaslatát az Országgyűlésnek. Eszerint a testület neve a „Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, valamint a Fidesz-kormány mögött álló gazdasági cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségét átvilágító” bizottság lenne. A vizsgálóbizottság létrehozásához a képviselők egyötödének (vagyis 78 képviselő) az aláírására van szükség, a Jobbik ezt úgy tudta biztosítani, hogy a javaslatát az MSZP és az LMP képviselői is támogatták.
” — http://index.hu/belfold/2012/05/21/a_fidesz_nem_tamogatja_az_oligarcha-bizottsagot/
Sokadszor futunk bele abba az alperesi védekezésbe, hogy adatigénylésünk visszaélésszerű, innen üzenjük későbbi perbeli ellenfeleinknek is: nem az. Sokkal inkább visszaélésszerű az a gyakorlat, hogy a kétmondatos megtagadás hirtelen ötoldalas ellenkérelemben is kifejthetővé válik, ha adatigényünket a bíróság előtt kívánjuk érvényesíteni.
Lévai Anikónak közös földtulajdona van a Fejér megyei állami földbérletek dobogós helyezettjével, a felcsúti Flier Jánossal, aki családtagjaival együtt az országos átlag tízszeresét, 377 hektárt nyert el a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) 10 évre titkosított földpályázatán. A közös szántó Orbán Győző ingatlanforgalmazó cége, a CZG Kft. 13 hektáros Hatvan pusztai műemléki majorja fölött fekszik, melyet a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester által közelmúltban elnyert állami földbérletek ölelnek körül.
Lévai Anikó legnagyobb egybefüggő termőföldjét, a 25 hektáros felcsúti szántóját – amely Flier Tamás marhalegelője mellett fekszik, s ahonnan látható, hogy épül a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia 3000 fő befogadására alkalmas új „Center pályája” – visszaminősítette nádassá és rétté. De csak a vagyonnyilatkozatában. Pedig egyszer már annak átminősítését korábban feltűntette a képviselők és házastársaik számára évente kötelezően leadandó iraton. Hogy miért tért vissza az Orbán-kormány második, 2010-es színre lépésekor a sok évvel ezelőtti, szerényebb értéket mutató besoroláshoz, nem tudni.
Ferenczi Krisztina írása Felcsútról az atlatszo.hu-n
Ez ma lesz 18:00-tól. Menjetek el Anna kedvéért!
Helyszín: Bálint Ház (1065, Budapest, Révay utca 16.)
A film hossza: 78 perc.
A részvétel ingyenes!
thomasmelia asked: Szia! Adó 1 százalékot, hogy lehet nektek felajánlani. Nem találtam a honlapon. Ha nem én voltam figyelmetlen, akkor jó volna látható helyre kitenni. Most már szerencsére elég sokan ismernek titeket, akik akár adhatnak is.:)
Szia! 1%-ot nem lehet nekünk felajánlani, csak adományt a honlapon leírt módokon (banki utalás/Flattr/PayPal).
De tumbászoktól a legnagyobb adomány mindig a reblog! :)
Kikértük és meg is kaptuk a nemzetgazdasági minisztertől a március végéig az egyes kereskedelmi építmények létesítésének tilalma, azaz az úgynevezett plázastop alóli mentesítési kérelmekről született határozatokat. A megkapott 15 döntésből összeálló kép jó reklámja a jogállamiságnak, egyben szép példája az azzal összeférhetetlen kádibíráskodásnak: ha a törvény nem beszél tisztán, akkor a jogalkalmazó talál ki esetről esetre alakuló elveket.
Önmagában védhetetlen döntést nem találtunk, azonban az egyes döntések közötti ellentmondásokat és kellően meg nem alapozott megállapításokat annál többet. Különösen szembeötlő, hogy az élelmiszerkereskedelem valahogy mindig megalapozza a fenntarthatatlanságot: ha ez továbbra is ki nem mondott elv marad, akkor tisztességesebb lett volna ebben a körben felvállalni az abszolút tilalmat. Ennél is sürgetőbb lenne azonban, hogy jogszabályba kerüljön egy részletes mentesítési szempontrendszer. Jogállamban megengedhetetlen, a jogbiztonság elvével homlokegyenest ellenkező eljárás, ha az eljáró hatóság maga alakítja ki döntési szempontjait, de azokat sem alkalmazza következetesen. Ilyen megalapozottságú indokolásokkal majd milliárdos hipermarket- vagy plázaberuházások engedélyezéséről dönteni is több lenne, mint bátorság. A döntések elemzése alapján azt is bizton kijelenthetjük, hogy az eljárás valóban óriási korrupciós kockázatot jelent.
