Törvényességi vizsgálat a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnál

A civil szervezeteknek, egyesületeknek – mint amilyen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) is – az Országos Bírósági Hivatalnál (OBH) kell pénzügyi beszámolóikat letétbe helyezni, amely a dokumentumokat a birosag.hu-n hozza nyilvánosságra. A HVIM és két hozzá köthető szervezet ezt nem tette meg, így bejelentésünkre az ügyészség törvényességi ellenőrzési eljárást indított náluk.

El a kezekkel a vésőtől!

Itt folyton csak az egymásramutogatás megy. Itt a legnagyobb elbaszásoknak sincs soha felelőse, illetve de, amelyik balhét nem sunnyogják el, azt ráverik a portásra vagy a takarítónőre. Egyetlen egyszer nem volt még olyan, hogy kiállt volna egy fejes, felvállalta volna a felelősségét, és közölte volna, hogy “Bocsánat, elcsesztem, többet nem csinálok ilyet / legközelebb jobban figyelek”.

Az AB ritka gyenge határozattal szentesítette a fővárosi önkormányzás kerületesítését

Az alkotmánybíráskodásnak sehol sem csak aranylapjai vannak: egy alkotmánybírósági döntést is tarthatunk megalapozatlan, sőt – különösen pártpolitikai szempontból kiélezett ügyben – akár gyávának is. Ettől még a döntés tartalma a hozzá kapcsolódó érveléssel együtt ilyenkor is mindenkire kötelezően az alkotmányjog része lesz. A fővárosi közgyűlés választásának átalakításával kapcsolatos parlamenti képviselői indítvány lényegi részét elutasító hétfői AB határozattal azonban a tartalmi vitától függetlenül is komoly bajok vannak. A belső ellentmondásokban gazdag döntés ugyanis csak azzal maradt adós, hogy meghatározza a választási rendszer hegesztgetésének jövőben is irányadó kereteit. 

A gyűlöletbeszéd haszna

Ha én bukott miniszterelnökként próbálnám építgetni a visszautat a hatalomba, és azt látnám, hogy minden erőfeszítésem dacára sem a személyes megítélésem, sem a pártom népszerűsége nem változik érdemben, na akkor húznék elő egy olyan indulót a már folyó polgármester-választás nevű versenyszámra, aki nagyjából csak attól népszerű, hogy végre kimondta, amit a szavazóim – akik történelmi félreértésből baloldalinak nevezik magukat – eddig csak egymás között mertek.
(…)
Ha én kormánypártihetilap-szerkesztő lennék, és megint a nyakamon lenne a lapzárta, és még rohadtul sehol nem lenne az az anyag, amivel a tényleges problémák helyett tematizálni akarok, és már nagyon ideges lennék, mert a héten nem lepleztünk le egyetlen kormányellenes összeesküvést sem, viszont a szerkesztőm is nagyon ideges lenne, mert még nem tematizáltunk a héten, akkor óvatosan megkockáztatnám, hogy ne írjunk-e még egy cikket a buzikról.

A gyűlöletbeszéd haszna

Ha én bukott miniszterelnökként próbálnám építgetni a visszautat a hatalomba, és azt látnám, hogy minden erőfeszítésem dacára sem a személyes megítélésem, sem a pártom népszerűsége nem változik érdemben, na akkor húznék elő egy olyan indulót a már folyó polgármester-választás nevű versenyszámra, aki nagyjából csak attól népszerű, hogy végre kimondta, amit a szavazóim – akik történelmi félreértésből baloldalinak nevezik magukat – eddig csak egymás között mertek.

(…)

Ha én kormánypártihetilap-szerkesztő lennék, és megint a nyakamon lenne a lapzárta, és még rohadtul sehol nem lenne az az anyag, amivel a tényleges problémák helyett tematizálni akarok, és már nagyon ideges lennék, mert a héten nem lepleztünk le egyetlen kormányellenes összeesküvést sem, viszont a szerkesztőm is nagyon ideges lenne, mert még nem tematizáltunk a héten, akkor óvatosan megkockáztatnám, hogy ne írjunk-e még egy cikket a buzikról.

Izrael-Palesztina: egy aszimmetrikus konfliktus visszhangja a francia médiában
Franciaországban természetesen élénk figyelem kíséri az utóbbi hetekben újra eszkalálódó izraeli-palesztin helyzet alakulását. A közel-keleti állapotok reprezentációja és az arról szóló vita központi eleme a helyi nyilvánosságnak, egyrészt az ország geopolitikai pozíciója miatt, másrészt pedig azért, mert a lakosság egyes csoportjai közelebbről is érintettek az utóbbi évtizedek egyik legtragikusabb konfliktusában. Több szempontból is fontos tehát, hogyan jelenik meg a téma a sajtóban; ezért is tűnt érdekesnek a közelmúlt néhány médiakritikájának szemlézése.

Izrael-Palesztina: egy aszimmetrikus konfliktus visszhangja a francia médiában

Franciaországban természetesen élénk figyelem kíséri az utóbbi hetekben újra eszkalálódó izraeli-palesztin helyzet alakulását. A közel-keleti állapotok reprezentációja és az arról szóló vita központi eleme a helyi nyilvánosságnak, egyrészt az ország geopolitikai pozíciója miatt, másrészt pedig azért, mert a lakosság egyes csoportjai közelebbről is érintettek az utóbbi évtizedek egyik legtragikusabb konfliktusában. Több szempontból is fontos tehát, hogyan jelenik meg a téma a sajtóban; ezért is tűnt érdekesnek a közelmúlt néhány médiakritikájának szemlézése.

Gyújtogatás, fenyegetés, erőszak és rengeteg per kíséri az “érpataki modell” diadalmenetét

Érpatak, ez az 1700 lelkes nyírségi település korántsem olyan vicces hely, mint amilyennek a polgármester, Orosz Mihály Zoltán nyilvános fellépései alapján gondolnánk. Érpatakon az emberek félnek. Spiclik járkálnak az utcán, a mezőőrökre mint Orosz karhatalmistáira tekinkenek, és a legtöbb ember lehalkítja a hangját, ha fölbukkan a közelben az önkormányzat valamelyik munkatársa. Orosz településvezetői stílusa – akárcsak legtöbb utcai politikai akciója – kifejezetten erőszakos, maga az érpataki modell sem jelent sokkal többet, mint a deviánsként megbélyegzettek folyamatos zaklatasát.

Videóriport.