Nem (csak) a beszéd teszi az illiberálist

Napok óta különböző értelmezések jelennek meg a nyilvánosságban arról, hogy mit is mondott Orbán Viktor Tusnádfürdőn. Leginkább az illiberális demokrácia mibenlétéről folyik a vita, illetve arról, hogy milyen következtetések vonhatók le a beszéd alapján Magyarország politikai berendezkedésére nézve. Ezekre a kérdésekre azonban nem csak a beszédben kell keresni a választ. Az ugyanis, hogy „illiberális államot” épít a kormány nem a tusnádfürdői szónoklatból derül ki, hanem elsősorban azokból a konkrét kormányzati intézkedésekből, amelyek következtében az elmúlt években megszűnt a hatalommegosztás rendszere, és alig maradt valami, ami a kormány hatalmát kontrollálhatná.

„Ez a helyzet katonailag nehezen kezelhető” - biztonsági szakértők a gázai konfliktusról

Az izraeli hadsereg július 8-án indított hadműveletet a Gázai övezet ellen, július végére a palesztin áldozatok száma meghaladta az 1200 főt, Izrael ezidő alatt 46 embert veszített. A palesztin áldozatok jó része civil, az izraeliek többsége katona. Az ENSZ háborús bűnöket emleget, Izrael ellen világszerte tüntetnek. Varga Miklós biztonságpolitikai szakértővel, az Amerikai Biztonsági és Védelmi Tudományok Nemzetközi Intézetének igazgatójával, és Lázár Lászlóval, izraeli katonák egykori kiképzőtisztjével beszélgettünk arról, mit tehet a világ legkorszerűbb hadserege annak érdekében, hogy ne legyen ennyi civil áldozat.

Adót csaltál? Vitesd el a balhét a menekültekkel!

A periratok alapján Al Dulaimi hálózata iraki bevándorlókat tett román cégek élére strómannak. A cégek tényleges tulajdonosai hatalmas adósságokat halmoztak fel, és amikor a román adóhatóság megjelent, hogy behajtsa a hiányzó pénzt, csak a menekülteket találták meg, akiknek sok esetben fogalmuk sem volt arról, hogy mi történt. Az eset többször megismétlődött, a hatóságok számításai szerint 2012-ben az elcsalt adó összege elérte a 14 milliárd eurót.

Világítás nélkül a digitális oktatásért: adatokkal tette átláthatóvá az iskolákat egy mexikói oldal

Ismerd meg, hasonlítsd össze, értékeld és tedd jobbá az iskoládat! – szólít fel a MejoraTuEscuela.org, a mexikói általános és középiskolák adatait gyűjtő oldal. A tavaly augusztusban elindult kezdeményezés óriási vitát kavart Mexikóban. Az oldal készítői államigazgatási adatbázisok és közérdekű adatok összefűzése révén olyan dühítő információkra találtak rá, mint hogy több mint 1400 száz évesnél idősebb tanár dolgozik az iskolákban, és hetven olyan is van, aki többet keres, mint a mexikói elnök.

Az Erzsébet-utalvány reklámköltségei: így született meg a Lex Átlátszó 2.

Egyszerű közérdekű adat-igénylésnek indult, törvénymódosítás lett belőle: amikor elkezdtünk az iránt érdeklődni, hogy mennyibe kerül a kormánynak az Erzsébet-utalványok hirdetése az újságokban és az óriásplakátokon, még nem tudtuk, hogy hova fog fejlődni a dolog. Aztán megtanultuk, hogy ha a kormány valamit titokban akar tartani, akkor nem válogat az eszközökben.

Ahány liberális demokrácia, annyi szokás

Röhögni fog Miniszterelnök Úr: amennyire az amerikai elnököt, annyira Önt is be lehet perelni hatáskörtúllépés miatt, és amikor ez sikeres volt, akkor Ön a helyén maradt. Nem tudjuk ugyan, hogy mit akart mondani az obamás párhuzammal Tusványoson, de az amerikai elnök ellen hatásköre túllépése miatti eljárásban az elnevezéseken kívül Magyarországról nézve semmi egzotikus nincs, pont úgy működnek, mint nálunk az Alkotmánybírósághoz fordulás.

Gyakran Ismételt Kérdések a KEHI norvégalapozásáról
Most, hogy már mindenki levelezik mindenkivel a Norvég Civil Támogatási Alap pénzeinek KEHI-vizsgálata ügyében, emellett a támogatásokban részesült civil szervezetek megható miniszterelnöki üzenetet is kaptak, érdemes áttekinteni, hogy melyek is a szerintünk helyes válaszok az ügyben felmerülő kérdésekre. Megpróbáljuk közérthetően összefoglalni a viszonylag összetett jogi helyzetet, amelyben új fejlemény, hogy a vizsgálattal érintett szervezetek után Székely László ombudsman sem talált a vizsgálatot megalapozó szabályt a jogrendszerben.

Gyakran Ismételt Kérdések a KEHI norvégalapozásáról

Most, hogy már mindenki levelezik mindenkivel a Norvég Civil Támogatási Alap pénzeinek KEHI-vizsgálata ügyében, emellett a támogatásokban részesült civil szervezetek megható miniszterelnöki üzenetet is kaptak, érdemes áttekinteni, hogy melyek is a szerintünk helyes válaszok az ügyben felmerülő kérdésekre. Megpróbáljuk közérthetően összefoglalni a viszonylag összetett jogi helyzetet, amelyben új fejlemény, hogy a vizsgálattal érintett szervezetek után Székely László ombudsman sem talált a vizsgálatot megalapozó szabályt a jogrendszerben.

A gyámügy dönthet az uniós pályázatkezelő rendszer tulajdonjogáról

Bár Csepreghy Nándor januárban azt állította, hogy egymilliárd forintért megvette az állam a Welt 2000 Kft.-t, az Átlátszó értesülése szerint erre azóta sem került sor. Az egyik tulajdonos, Komáromi András váratlan halála után ugyanis a társaság rá eső része kiskorú gyermekeihez került, az államnak tehát újabb köröket kell futni, ha valóban meg akarja szerezni az uniós pályázatkezelő rendszert üzemeltető magáncéget. Úgy tudjuk, hogy a gyámügynek kulcsszerepe lehet az eladási procedúrában.